2008. december 20., szombat

Adventi-kert

Ma ismét ünnep volt az oviban... Gyönyörű szép!

Az adventi készülődés már jóval régebben megkezdődött. Pannikámmal, már harmadik hete minden áldott( :)!) reggel együtt megyünk oviba, gyertyát mártogatni. Ez annyit tesz, hogy körben ülünk anyukák (vagy apukák:) ) a gyermekeinkkel és karácsonyi dalokat énekelünk, eközben a kicsik egyenként a kör közepén lévő méhviasszal teli edényhez sétálnak és belemártják a névvel ellátott csipeszükön fityegő:) kanócukat. A Karácsony közeledtével a gyertya egyre nő, talán éppen úgy, ahogy a melegség a szívükben:).

Ma volt tehát ennek a várakozással teli időszaknak a beteljesülése (elnézést a pátoszért, de még friss az élmény!). Az áhítat tapintható volt... egy almába szúrt gyertyával mentek a gyerekek egyenként végig, egy fenyőágakból lefektetett spirálon. A spirál közepén egy hatalmas égő gyertya, ami felé a gyerekek haladnak (más fény talán nem is volt a szobában), majd megérkezve meggyújtják róla a saját gyertyájukat. Kifelé haladva pedig oda teszik le a spirál mentén, ahova ők gondolják. Eközben mi, szülők, halkan énekeltük a reggelekről jól ismert karácsonyi dalokat.
Pannikám bátran, ügyesen végigment... annyira izgultam érte, nagyon meghatódtunk Apival mindketten!

Miután mindenki visszaért a helyére, kaptak/unk egy karácsonyi mesét! A történet befejeztével a gyerekek ezt énekelték: Köszönjük, köszönjük, köszönjük a mesét! Annak aki hallgatta, annak aki elmesélte és az angyaloknak, akik súgták! (Ez minden mese után így van a hétköznapokban is.)

Hát ilyen világ ez a Waldorfia, mondom ezt komoly elfogultsággal...;)

6 megjegyzés:

Judit írta...

Ez annyira, de annyira megható...
Csodálatos lehetett!

unikat írta...

S kibírtátok pityergés nélkül?
Csodaszép és megható látvány és érzés lehetett átélni.

Barbi írta...

Olyan szép lehetett! Érezni minden szavadból! Én is meghatódtam! :-)

mazsola írta...

Óóóóóóóóóó, de szép! Tetszik ez a letisztult egyszerűség, amivel maegmarad az ünnepek varázsa. Szívet melengető lehetett nektek Pannit nézegetni:)

Edige írta...

Ez tényleg nagyon szép lehetett!!!

Szentpyr írta...

Kedvesek vagytok:), köszönöm!

Unikat, amikor a Panni mellett ülő kislány következett, már nem tudtam énekelni, akkora gombóc volt a torkomban...amikor meg ő következett, persze hogy kicsordult a könnyem s:))!