2008. november 26., szerda

Manónép:) 1.

Mint már említettem, oda vagyok a Tralala mesebeli világáért! Ő az első darab, amit kihímeztem, tüneményes szerintem! A pofiját szerettem a legjobban.

Talán érdekesség, hogy 19-es lyuksűrűségű natúr lenre készült, minden lyukba bökve, két szállal. Nagyon jó volt így hímezni, mert az aprólékos kidolgozottság érzete nem veszett el az anyag "durvasága" miatt. Egyébként szép fényes, ezüstös - bézses színe és jó nehéz esése van ennek a lennek (most nagy kedvencem lett!), a mikulászsákhoz, amit elképzeltem belőle, remekül passzol:)!


A sálját direkt nem rojtoztam, nehogy Márti lelkébe gázoljak;) :DD, bocsibocsibocsi...nem tudtam kihagyni:)))! Az igazság az, hogy nem volt hozzá most türelmem. Így jár az, aki az utolsó pillanatra hagyja az alkalomra készülő hímzéseit... nagyon nyomaszt az időtényezőőőő, jajj!


Most a kislány manó következik, ami elég nagy "trüváj" lesz, tekintve, hogy függőlegesíteni szeretném az amúgy vízszintes elrendezésű képet... majd meglátjuk sikerül e:).

2008. november 24., hétfő

"...az udvar csupa, csupa porcukor..."

Annyira szeretem az első hóesést, bár gondolom nagyon sokan vagyunk így ezzel...

Én ilyennek láttam:


Na és egy kis házashóesős;)!

2008. november 23., vasárnap

Kiváltságos helyzetben

Gondoltam ezt látnotok kell:)! Valóban kiváltságos a helyzetem, hogy ennyi szépség megy át a kezeim között.


Amikor Ábelt vártam, egy hosszabb időre abbahagytam a hímzést. Nem is tudom pontosan az okát, aztán elkezdett motoszkálni a fejemben a boltocskám ötlete... Eleinte csupán az boldoggá tett, hogy ennyi különlegesség és szépség vesz körül, aztán ismét elkezdtem a kézimunkázást, akkora örömmel, mint eddig még soha...

Képek még...




(Ez itt nem a reklám helye!)

2008. november 22., szombat

Csokoládé...

Ha flancolnék, azt mondanám Chocolatier... bár ha jól meggondolom flancoltam is;)! A férjecském lepett meg ezzel a csokoládé csodával! Persze naggyon-naggyon megérdemeltem ;), tekintve, hogy a két beteg aprósággal napokig itthon tartottam a frontot, amíg ő Svájcban intézte fontos teendőit.

A látványhoz talán nem is kell semmit hozzáfűznöm...






Gondolom nem csak nekem idéződik fel Joanne Harris, Csokoládé című regénye és az ebből készült film...

2008. november 17., hétfő

Gyerekkorom íze...

Köszönöm Juditnak, Barbinak, Anitának és Dórinak, hogy játékba hívtak!


Ha már gyerekkori emlék, akkor kezdjük ezzel, a nővérem és én hajdanán... :)

"Nem kell mindig kaviár..." Tudjátok mi ez? Jelen esetben egy étel, amit a nagymamám készített nekem/künk nagyon sokszor. Amikor mentünk hozzájuk, akkor mindig rendelhettünk, hogy mit szeretnénk enni, hogy mit főzzön nekünk. A fő-fő kedvenc a nemkellmindigkaviár volt:)! Azt hiszem, egy jó régi német sorozat címe volt ez, ahol a főszereplő ezt főzte és a mamám a film alapján elkészítette. Nekem ez a gyerekkor íze....

Bizsergető érzés, amikor kérdezem Pannikámat, hogy mit főzzünk ebédre és a válasz: Hát nem kell mindig kaviárt, anyaaa, légysziii! :))

Persze itt a recept is:

1/2 kg túró
2 ek rétes liszt (nálam ez már teljeskiőrlésű)
2ek finom liszt
1 tojás (ha száraz a túró, van hogy kettőt teszek bele)
10 dkg vaj
fahéjas porcukor

A túrót a lisztel, a tojással és egy csipet sóval összekeverem, majd forrásban lévő vízbe szaggatom evőkanállal. Miután feljöttek a galuskák a víz tetejére, még kb. 5 percig főzöm, majd szűrőkanállal, az előzőleg megolvasztott vajra szedem. Fahéjas porcukorral (jó sokkal;) ) szoktuk megszórni.


Talán nem ez a leglátványosabb étel a világon, de nagyon finom:)))!

2008. november 7., péntek

Senki többet harmadszor...

...vagyis igen, de akkor már keretezve mutatom:)! Egy gondom van ezzel a mintával, hogy már gyakorlatilag kész;)! Szerettem hímezni, gyors is, látványos is, szép is...szerintem:)!


Ja, és vééégre nagy nehezen döntöttem mikulás zsák ügyben, a Tralala kísértés győzött! Szerelmes vagyok azokba a figurákba...

2008. november 4., kedd

SkeRaMaNÓ:)

Kicsi Ábelem rakéta üzemmódba kapcsolt, így most már nem csak külsőleg tiszta Api, hanem fogalmazhatnám úgy is, hogy viszi a vére:D, azaz nem tud megülni a popóján, vagyis dehogynem(!), múlthéten ült fel a Drága:)!