2008. december 23., kedd

Békés Szép Karácsonyt Kívánok ...


...minden kedves Olvasómnak!

2008. december 22., hétfő

Karácsonyi mézes...

A helyzet az, hogy mi családilag nagy Pettson és Findus rajongók vagyunk, így esett, hogy az idei mézest a Pettson-os szakácskönyvünkből készítettük:))!

Tésztagyúrás, avagy kukta Manci munkában;)...


... az érdemi rész!


Végül, a naaagy mű:D!


Ezt a tányért már kikészítettük az angyalkáknak, hogy amikor felénk járnak, akkor esetleg legyenek szívesek....;)!

Az angyalok már nagyban dolgoznak...

...már ami Mazsola barátnőmet illet:)! Ő ugyanis másodállásban biztosan angyal, na jó, főállásban két kedveshuncut kislány édesanyja! Ilyen gyönyörűeket kaptam tőle!

Az utóbbi kék szépséget viseltem Panka ovis ünnepségén is ám:))! Szerintem is gyönyörűek, de a legnagyobb rajongója az új kincseimnek, kétségkívül Ábel:))! (A barna medált nemsokkal első felvétele után úgy lekapta a nyakamból, hogy most némi javításra szorul;)!


Elnézést a késői beszámolóért, de most végre a csillagok(jaim) is kedveztek, így végre összehoztam ;)!

2008. december 20., szombat

Adventi-kert

Ma ismét ünnep volt az oviban... Gyönyörű szép!

Az adventi készülődés már jóval régebben megkezdődött. Pannikámmal, már harmadik hete minden áldott( :)!) reggel együtt megyünk oviba, gyertyát mártogatni. Ez annyit tesz, hogy körben ülünk anyukák (vagy apukák:) ) a gyermekeinkkel és karácsonyi dalokat énekelünk, eközben a kicsik egyenként a kör közepén lévő méhviasszal teli edényhez sétálnak és belemártják a névvel ellátott csipeszükön fityegő:) kanócukat. A Karácsony közeledtével a gyertya egyre nő, talán éppen úgy, ahogy a melegség a szívükben:).

Ma volt tehát ennek a várakozással teli időszaknak a beteljesülése (elnézést a pátoszért, de még friss az élmény!). Az áhítat tapintható volt... egy almába szúrt gyertyával mentek a gyerekek egyenként végig, egy fenyőágakból lefektetett spirálon. A spirál közepén egy hatalmas égő gyertya, ami felé a gyerekek haladnak (más fény talán nem is volt a szobában), majd megérkezve meggyújtják róla a saját gyertyájukat. Kifelé haladva pedig oda teszik le a spirál mentén, ahova ők gondolják. Eközben mi, szülők, halkan énekeltük a reggelekről jól ismert karácsonyi dalokat.
Pannikám bátran, ügyesen végigment... annyira izgultam érte, nagyon meghatódtunk Apival mindketten!

Miután mindenki visszaért a helyére, kaptak/unk egy karácsonyi mesét! A történet befejeztével a gyerekek ezt énekelték: Köszönjük, köszönjük, köszönjük a mesét! Annak aki hallgatta, annak aki elmesélte és az angyaloknak, akik súgták! (Ez minden mese után így van a hétköznapokban is.)

Hát ilyen világ ez a Waldorfia, mondom ezt komoly elfogultsággal...;)

2008. december 14., vasárnap

Bumm :)

Nina dobott felém egy hógolyót és hát nem eltalált:))! Kössszi szépen;)!

Nézzük csak:

Horoszkópod: Bak, ráadásul Bak aszcendenssel, mint azt Colette-től nemrégen megtudtam, ráadásként még egy Oroszlán is bekavar valahogy harmadikként:)). Nosss, nem értek ennyire hozzá, de az tuti, hogy nem vagyok egyszerű eset;)! Viszont nem érzem magam tipikus baknak... két lábbal a földön.... na ez nem én vagyok, ráadásul kifejezetten optimista típusnak is gondolom magam.

Ha nyernél a lottón: Vágyom utazni, de valahogy a lottó ötös nem vonz, jó minden úgy ahogy van. Azt gondolom azok a dolgok értékesek, amikért megdolgozunk...

Rossz szokás, de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: Ha indulunk valahova a családdal, teljesen idegbeteg vagyok a végére, már-már a hiszti kerülget, nagyon utálom! Próbálok finomítani rajta, de sajnos ez tényleg csak finomítás...

Ha web-böngésző:
Google, szintén...

Ha koffein:
A reggeli tejeskávémet imádom/nám, de most a kisfiam miatt tejtermék diétázom.

Színeid ruhában:
Azok a bizonyos földszínek... barnák, zöldek... a kissé türkizesacélos:) kék is nagy kedvencem mostanában.

Most mi van rajtad:
Farmernadrág és egy kb. Tga/Cherry Wine színű kötött felső:)))), az ezüstvasárnapi vásárlósdiból maradt még rajtam:).

A legutóbbi könyv, amit kiolvastál:
Johanne Harris: Partvidékiek. Sajnos túl régen volt, sebaj Ábel már másodszorra aludta át az éjszakát(!!!!), úgyhogy lassan eljön az én időm;).

Ha háziállat:
Tücsi, drótszőrű tacskó kutyus és Krumpec, fekete házi macska.

Amit soha nem választanál háziállatnak:
Madarak, hidegvérűek, soklábúak.

Amit a legjobban szeretsz magadban:
Az intuícióimat, hogy hallgatok a megérzéseimre és általában nem is csap be a szívem.

Tíz év múlva ilyenkor hol látod magad: Hasonlóképpen mint most, talán három gyermekkel és talán kicsit szabadabban, gondolok itt egy színházra, egy édeskettes hétvégére egy szép helyen... hát ilyen nagy vágyaim vannak:)))!

A legutóbbi nagyon jó élményed: Ma csajos program volt a bevásárlás... a hazaúton Pankával önfeledten énekeltünk, majd amikor hazaértünk, Ábel hangos örömködéssel repült a karjaimba:)! Mit nekem lottó ötös;)!

Ha van kedve játszani Unikatnak , Juditnak és Timcinek, akkor "bumm" :))!

2008. december 11., csütörtök

Szívküldi...

Most fejezetem be a férjecskémnek szánt karácsonyi ajándékomat, de mivel nagy rajongója a blogomnak;), ezért képet karácsonyig úgysem mutatnék... Helyette felteszek egy dalt a hímzésem jegyében.

(A bennfentes hölgyeknek azért lekódolom miről is van szó:), tehát LHN, CC-Belle Soie, "egyszínű" a hímzés... ebből már sejthető, hogy mit válsztottam, ugye Márti:)? )

És a dal:

2008. december 7., vasárnap

Zsák-zsák, teli zsák...

Ébredés után...


Íme a zsákok, ezúttal főszerepben:


Balga módon, beharangoztam korábban a lány manót és bár elkezdtem, de a felénél úgy döntöttem, inkább máskor, máshogy... annyira idegeskedős lett volna a vége, hogy így pont a lényeg veszett volna el, az öröm!



Szóval, Ábelem a naaagy szívecskés zsákban kapott némi kis autót, rágcsálásra:))! Azért a Panka féle lufikat is behatóan megvizsgálta, mint feljebb látható;)!

2008. december 5., péntek

Kedves Mikulás!....

"Kedves Mikulás! Puszilom a manóidat, kedves kis Mikulás! Kedves Mikulás, nagyon szép ajándékokat hozzál! Puszi Mikulás! Egy gömbölyű lufit hozzál nekem, kedves Mikulás! Panka is szeret a mikulás sapkában lenni... "





Panka és az a bizonyos sapka...













Ma így készülődtek a kicsikék, Api vezetésével.

Mindenki a legjobb tudásának megfelelően tisztogatott ;)!







A tiszta csizmák, már készen sorakoznak...

Panka este fél percenként kérdezte, láttam -e a Mikulást... alig bírt elaludni:)! Nem is tudom, ki várja jobban a reggelt, Ő vagy én;)! Kíváncsi vagyok, kicsi Ábelem mit szól majd a csecse-becsékhez... na, még nem sokat, jól tudom:).

2008. november 26., szerda

Manónép:) 1.

Mint már említettem, oda vagyok a Tralala mesebeli világáért! Ő az első darab, amit kihímeztem, tüneményes szerintem! A pofiját szerettem a legjobban.

Talán érdekesség, hogy 19-es lyuksűrűségű natúr lenre készült, minden lyukba bökve, két szállal. Nagyon jó volt így hímezni, mert az aprólékos kidolgozottság érzete nem veszett el az anyag "durvasága" miatt. Egyébként szép fényes, ezüstös - bézses színe és jó nehéz esése van ennek a lennek (most nagy kedvencem lett!), a mikulászsákhoz, amit elképzeltem belőle, remekül passzol:)!


A sálját direkt nem rojtoztam, nehogy Márti lelkébe gázoljak;) :DD, bocsibocsibocsi...nem tudtam kihagyni:)))! Az igazság az, hogy nem volt hozzá most türelmem. Így jár az, aki az utolsó pillanatra hagyja az alkalomra készülő hímzéseit... nagyon nyomaszt az időtényezőőőő, jajj!


Most a kislány manó következik, ami elég nagy "trüváj" lesz, tekintve, hogy függőlegesíteni szeretném az amúgy vízszintes elrendezésű képet... majd meglátjuk sikerül e:).

2008. november 24., hétfő

"...az udvar csupa, csupa porcukor..."

Annyira szeretem az első hóesést, bár gondolom nagyon sokan vagyunk így ezzel...

Én ilyennek láttam:


Na és egy kis házashóesős;)!

2008. november 23., vasárnap

Kiváltságos helyzetben

Gondoltam ezt látnotok kell:)! Valóban kiváltságos a helyzetem, hogy ennyi szépség megy át a kezeim között.


Amikor Ábelt vártam, egy hosszabb időre abbahagytam a hímzést. Nem is tudom pontosan az okát, aztán elkezdett motoszkálni a fejemben a boltocskám ötlete... Eleinte csupán az boldoggá tett, hogy ennyi különlegesség és szépség vesz körül, aztán ismét elkezdtem a kézimunkázást, akkora örömmel, mint eddig még soha...

Képek még...




(Ez itt nem a reklám helye!)

2008. november 22., szombat

Csokoládé...

Ha flancolnék, azt mondanám Chocolatier... bár ha jól meggondolom flancoltam is;)! A férjecském lepett meg ezzel a csokoládé csodával! Persze naggyon-naggyon megérdemeltem ;), tekintve, hogy a két beteg aprósággal napokig itthon tartottam a frontot, amíg ő Svájcban intézte fontos teendőit.

A látványhoz talán nem is kell semmit hozzáfűznöm...






Gondolom nem csak nekem idéződik fel Joanne Harris, Csokoládé című regénye és az ebből készült film...

2008. november 17., hétfő

Gyerekkorom íze...

Köszönöm Juditnak, Barbinak, Anitának és Dórinak, hogy játékba hívtak!


Ha már gyerekkori emlék, akkor kezdjük ezzel, a nővérem és én hajdanán... :)

"Nem kell mindig kaviár..." Tudjátok mi ez? Jelen esetben egy étel, amit a nagymamám készített nekem/künk nagyon sokszor. Amikor mentünk hozzájuk, akkor mindig rendelhettünk, hogy mit szeretnénk enni, hogy mit főzzön nekünk. A fő-fő kedvenc a nemkellmindigkaviár volt:)! Azt hiszem, egy jó régi német sorozat címe volt ez, ahol a főszereplő ezt főzte és a mamám a film alapján elkészítette. Nekem ez a gyerekkor íze....

Bizsergető érzés, amikor kérdezem Pannikámat, hogy mit főzzünk ebédre és a válasz: Hát nem kell mindig kaviárt, anyaaa, légysziii! :))

Persze itt a recept is:

1/2 kg túró
2 ek rétes liszt (nálam ez már teljeskiőrlésű)
2ek finom liszt
1 tojás (ha száraz a túró, van hogy kettőt teszek bele)
10 dkg vaj
fahéjas porcukor

A túrót a lisztel, a tojással és egy csipet sóval összekeverem, majd forrásban lévő vízbe szaggatom evőkanállal. Miután feljöttek a galuskák a víz tetejére, még kb. 5 percig főzöm, majd szűrőkanállal, az előzőleg megolvasztott vajra szedem. Fahéjas porcukorral (jó sokkal;) ) szoktuk megszórni.


Talán nem ez a leglátványosabb étel a világon, de nagyon finom:)))!

2008. november 7., péntek

Senki többet harmadszor...

...vagyis igen, de akkor már keretezve mutatom:)! Egy gondom van ezzel a mintával, hogy már gyakorlatilag kész;)! Szerettem hímezni, gyors is, látványos is, szép is...szerintem:)!


Ja, és vééégre nagy nehezen döntöttem mikulás zsák ügyben, a Tralala kísértés győzött! Szerelmes vagyok azokba a figurákba...

2008. november 4., kedd

SkeRaMaNÓ:)

Kicsi Ábelem rakéta üzemmódba kapcsolt, így most már nem csak külsőleg tiszta Api, hanem fogalmazhatnám úgy is, hogy viszi a vére:D, azaz nem tud megülni a popóján, vagyis dehogynem(!), múlthéten ült fel a Drága:)!